223
Alfredo De Braganza: Amrita - egy magyar nő, aki India legnagyobb festőművésze lett
Polczer Adél ajánlata

alfredo-de-braganza-amritaA 2013-as év Amrita Sher-Gil születésének 100. évfordulója, emlékév volt Indiában a festőművésznő tiszteletére. A függetlenségért küzdő India és a nőművészet nemzeti ikonjának tartják őt, ám Magyarországon szinte nem is ismerik a félig magyar, félig indiai művésznő munkásságát.

2009-ben jelent meg ugyan egy monográfia róla, melyet Keserű Katalin írt, illetve a 2016-ban kiadott Festői szerelmek című válogatásban Nyáry Krisztián is szentelt egy fejezetet a tragikusan rövid életműnek, Amrita Sher-Gil festészetének magyarországi megismertetése várat magára. Az Európa Könyvkiadó e feladatban vállalt részt az olasz újságíró, Alfredo de Braganza regényes életrajzának kiadásával, melynek eredeti alcíme Amritát India Frida Kahlójaként említi, a magyar kiadás alcíme: Egy magyar nő, aki India legnagyobb festőművésze lett.

A kivételes tehetségű művésznő Budapesten született, apja szikh arisztokrata, anyja magyar zsidó zongoraművésznő. Gyermekkorát Magyarországon töltötte, már ekkor megmutatkozott rendkívüli képessége a rajzolás, a festészet terén, melyre felfigyelt nagybátyja, a híres Kelet-kutató Baktay Ervin is. Az ő biztatására folytatott képzőművészeti tanulmányokat Párizsban, de megfordult Firenzében is, illetve a nyarakat jobbára a Dunakanyarban, Zebegényben töltötte.

Amrita művészetére nagy hatással volt az európai kultúra, Van Gogh festészete állt legközelebb hozzá, Cézanne klasszikus, formaalkotó művészete és Gauguin színvilága, a magyarországi plen air festészet, a magyar festők közül főként Aba-Novák Vilmos volt példaértékű számára. Az antiszemitizmus európai erősödése miatt az 1930-as években Amrita és családja Indiába költözött, a Himalája lábánál fekvő Szimla városában rendezett be magának műtermet. Az utókor számára fennmaradt kb. 140 alkotásának döntő többsége ebben az indiai termékeny korszakában születik: indiai nőalakok, indiai csendéletek, tájképek. Ahogy az életrajzírója szerint a művésznő megjósolta: „Európa Picassóé, Matisse-é, Braque-é és még sok másik művészé, India azonban kizárólag az enyém.”.

Az olasz szerző nem művészettörténeti értékelésre törekedett, inkább Amrita Sher-Gil rövid (máig vitatott, tragikus körülmények között 28 évesen halt meg), de rendkívül eseménydús és botrányoktól sem mentes életét; alkotói, magánéleti és szexuális útkeresését ismerteti meg az olvasókkal.


Megtekintés az online katalógusban

2017.08.29