A regény főhőse egy kislány, Momo, akiről senki nem tudja, honnan érkezett. Egy napon megjelent a város szélén lévő amfiteátrum romjainál, s hamar összebarátkozott a környékbeli emberekkel. Innentől kezdve az amfiteátrum kedvelt találkozóhellyé vált. A gyerekek ide jártak játszani, a felnőttek pedig szívesen beszélgettek Momóval. Mint egy titokzatos mágnes, úgy vonzotta a városka lakóit.

De mire volt képes Momo, amivel ilyen hatással volt az emberekre? Nagyon egyszerű, aprónak látszó képességről van szó: meg tudott hallgatni másokat. De úgy, hogy a beszélőnek hirtelen olyan gondolatai támadtak, melyekről nem is sejtette, hogy benne rejtőznek. A határozatlan emberek egyszeriben tudták, mit is akarnak, a félénkek pedig hirtelen szabadnak és bátornak érezték magukat. Mindenki szárnyakat kapott Momo társaságában.

Egy mese, egy mítosz azért varázslatos, mert megjeleníti az élet láthatatlan eseményeit és szereplőit. Ezek a szereplők lehetnek jóságosak, szinte emberfelettiek, ilyenre is látunk példát a történetben, de lehetnek gonoszak és veszélyesek. Mint azok a kísérteties lények, a szürke urak, akik egyszer csak megjelennek a városban, és elkezdik rabolni az emberek idejét. A tünetek először a felnőtteken jelentkeznek, már egyre kevesebb idejük van a gyermekeikkel foglalkozni, beszélgetni a barátaikkal, Momóhoz is egyre ritkábban jutnak el. A szürke urak ugyanis elhitetik velük, bizony takarékoskodniuk kell az idejükkel, több pénzt kell keresniük, hogy vigyék valamire.

Csakhogy az idő maga az élet. Az élet pedig a szívben lakik. Aki az idejével takarékoskodik, amikor másokról, barátságról, szeretetről, jókedvről van szó, annak számára sivárrá és szürkévé válik az élet. Ez történik a város lakóival, kiüresedik az életük, és egyre idegenebbé válnak önmaguk számára. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a szürke urak mindezt észrevétlenül teszik, észrevétlenül lopják el az emberek idejét.

Momo az egyetlen, aki fel tudja venni velük a harcot, mert nagyon szereti az embereket, és nincs semmi, amit magának akarna a barátságon kívül. A szürke urak kemény és szívtelen ellenfelek, akik mindenkiről ki tudják puhatolni, mi a gyengéje, hibája, melyen keresztül hozzáférkőzhetnek. Egyre többen vannak és egyre erősebbek. Egyedül Momora nem tudnak hatni, és ezért minden eszközzel igyekeznek őt legyőzni. Ő azonban csodálatos segítőre talál, Hora mesterre, aki Soha utcában lakik, Seholsincs házban, a mulandó idő határán túl, az örökléthez közel. Itt őrzi az idővirágokat, azt a szívben születő időt, ami a legértékesebb az emberek számára, s amit mégis oly könnyen kiengednek a kezükből.

Momo harca nagyon nehéz, és talán mindannyiunk harca. Visszaadni az embereknek az időt, hogy ne rohanjon el mellettük az élet. Visszaadni a tisztánlátást, hogy értékes életet élhessenek. Hogy miképpen tudja megmenteni Momo az emberek idejét a szürke uraktól, a könyvből megtudható.

Megtekintés az Online Katalógusban