Vármegyei évfordulónaptár

1774. május 1. 250 éve

született Pécsett bekeházi Beke Farkas jogakadémiai tanár. Jogi tanulmányait Pozsonyban, a Királyi Akadémián végezte. 1799-től a körmöci gimnázium tanára, majd Kassára, a Királyi Állami Jogakadémiára került. 1807–1808-ban Nagyváradon a Királyi Állami Jogakadémián politikai tudományokat tanított. 1808-ban hívták meg a győri Királyi Kerületi Akadémia politikai tudományok tanszékére, 1810-ben a természetjog, 1811–1812-ben a statisztika helyettes tanára is. Bayerék a város íróinak, 1824–1825-ben Fejér György főigazgató távozása után az akadémiai tanács megbízásából a főigazgatói teendőket is ellátta Dreschmitzer József kinevezéséig. Győrben hunyt el 1838. június 13-án

1784. május 1. 240 éve

Sopronban halt meg Asbóth Gottfried János. Sopronban született 1735. november 10-én. Tanulmányait szülőföldjén végezte, ugyanezen iskolában 1758-ban tanárnak nevezték ki. 1760-ban Tübingenbe ment egyetemre, két évig teológiát tanult, majd visszatért Sopronba, ahol 1764-től 1766-ig tanította a retorikát, mint conrector. Innen Nemescsóra hívták meg lelkésznek, 1783-ban Kőszegre, majd Sopronba ugyancsak lelkésznek.

1809. május 1. 215 éve

Győrben született Karvasy Ágoston, jogász, közgazdász, egyetemi tanár. 1830-ban ügyvédi, 1832-ben jogi doktori oklevelet szerzett és Pesten ügyvédként kezdte pályáját. 1835-ben a nagyváradi jogakadémiára a politikai tudományok és a magyar váltójog tanszékére nevezték ki. 1838-ban a győri jogakadémiára helyezték át, ahol 1848-ig működött. 1848-ban az akadémista nemzetőrök parancsnoka volt. Az MTA levelező tagja lett 1846-ban. Elsőként adta elő magyar nyelven a politikai tudomány tárgyat, ő írta az első magyar nyelvű közgazdaságtani és jogi tankönyvet. 1849-től 1868-ig a pesti egyetemen tanár. Bécsben halt meg 1896. január 21-én.

1919. május 1. 105 éve

Komáromban elhunyt Mayer Lajos gépészmérnök. Budapesten született 1889-ben. A vagongyárban dolgozott. 1917-ben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt által kezdeményezett választójogi blokk intézőbizottságának, 1918 januárjában a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja. Ősszel csatlakozott a forradalomhoz. A gyárak államosítása után az „üzemek szocializálásának megbízottja”, majd mint a munkástanács intézőbizottságának tagja, az ipari termelés biztosa. Szervezője és vezetője volt annak a vagongyári munkásokból álló egységnek, amely 1919. május 1-jén megkísérelte a cseh csapatoktól megszállt Komárom elfoglalását. Győr-Révfaluban utcát neveztek el róla.

1844. május 2. 180 éve

született Csepregen Horváth Sándor kegyesrendi kormánytanácsos, királyi tankerületi főigazgató. A gimnáziumot Kőszegen, Sopronban és Győrött végezte. 1863-ban a győri papnevelő intézetben kezdte meg tanulmányait, innét lépett át 1867-ben a kegyesrendbe. Tanári oklevelet szerzett, Kolozsváron és Veszprémben tanított, 1886-tól a nyitrai gimnázium tanára, 1890-ben házfőnöki és hittudományi intézet igazgatója. Első megszervezője és igazgatója volt a Nyitra Vármegyei Múzeumnak. Budapesten hunyt el 1909. július 24-én.

1849. május 3. 175 éve

született Győrben Hilbert Ferenc sertéskereskedő. Középiskoláit Győrött végezte, érettségi után mészárosmesterséget tanult. 1872-ben önálló üzletet nyitott, amit 1893-ban feladott, és csak sertéskereskedéssel foglalkozott. Jelentős vagyonra tett szert. 1913-ban építtette a ma Teleki László utca 46. szám alatt álló Hilbert-házat, ami a győri szecesszió kiemelkedő szépségű alkotása, fontos városképi értéke van. Az épületet igényes képzőművészeti alkotásokkal, kovácsoltvas elemekkel díszítették. Tervezője a győri születésű műépítész Mocsányi Károly (1867–1920) volt. 1919. március 8-án hunyt el Győrben. A győri köztemető V. parcellájában nyugszik. Fehér márvány síremlékét Horváth Adorján készítette 1928-ban.

1994. május 3. 30 éve

Budapesten elhunyt Frank Melanie agrobiológus, hidrobiológus, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1952). Sopronban született 1901. augusztus 28-án. A selmecbányai felsőkereskedelmi iskolában érettségizett. Munkássága alapján 1941-ben a Földművelésügyi Minisztérium főiskolai képesítését kapta. 1949-től a Mezőgazdasági Tudományos Központ kísérletügyi főadjunktusa és a Szarvasi Kísérleti Telep szakfelügyelője, 1950-től az Öntözési és Talajjavítási Kutató Intézet alapító vezetője. 1952-től 1957-ig az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet és Kísérleti Gazdaság igazgatója, 1957-ben nyugdíjba ment. 1957-től a gödöllői agrártudományi egyetem tudományos tanácsadója, címzetes egyetemi tanára. A magyarországi növény- és talajélettani kutatások nemzetközi hírű, iskolateremtő egyénisége. Nevéhez fűződik a rizst megtámadó ún. brusone betegség felismerése és a betegség elleni hatékony védekezés megszervezése.

1839. május 4. 185 éve

született Magyaróváron ifjabb Czéh Sándor nyomdász, újságíró. Czéh Sándor magyaróvári nyomdász fia. Tanulmányait Somorján és Pozsonyban végezte, nyomdász szakmát apja műhelyében tanulta. Bécsben és Pesten dolgozott, majd 1867-ben Győrött nyitott nyomdát. Számos lap készült nyomdájában, így a „Figyelő”, „Raaber Lloyd”, „Győri Lapok” és a „Hazánk”. Magyarországon és külföldi kiállításokon számos kitüntetést kapott. Győrben hunyt el 1880. április 14-én.

1934. május 4. 90 éve

született Nyírderzsen Szökő Gyula agrármérnök. 1959-ben szerzett oklevelet a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1959-1961 között gyakornokként a tiszafüredi mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgozott. 1961-ben került a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára. 1963-tól az önállóvá vált növényvédelmi tanszéken a gyakorlatokat vezette. 1967-1971 között főiskolai illetve egyetemi adjunktus, 1971-től egyetemi docens volt. Kandidátusi címét a napraforgó komplex növényvédelme témában szerezte. Ő szervezte meg és irányította az 1970-es évek elején a növényvédelmi szakmérnök-képzést. Tudományos munkássága kiterjedt a kukorica és a napraforgó komplex növényvédelmére, továbbá a gyökér- és gumós növények tárolás alatt fellépő betegségeire. Két jegyzetet és 21 tudományos szakcikket írt. Mosonmagyaróváron hunyt el 1974. január 6-án. Sírja a magyaróvári temetőben található.

1909. május 5. 115 éve

Budapesten született Radnóti Miklós költő, műfordító. Családi kérésre Csehországban kereskedelmi végzettséget szerzett. 1930-ban megjelent első verseskötete. 1930-ban a szegedi egyetemen magyar-francia szakon kezdte meg tanulmányait, egyik alapítója a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. Szegeden újabb két kötete jelent meg. 1934-ben bölcsészdoktorrá avatták, 1935-ben tanári oklevelet szerzett. Sorra jelentek meg versei, műfordításai. 1940 szeptemberétől munkaszolgálatos volt, 1943-ban baráti közbenjárásra felmentették a szolgálat alól. 1944. május 20-tól ismét munkaszolgálatos lett. A szerbiai Bor melletti német felügyelet alatti lágerben is verseket írt. 1944. szeptember 17-én indították utolsó útjára a halálmenetet Veszprém-Győr irányba, Mosonmagyaróvár felé. 1944. november 9-én Abdán a legyengült költőt tömegsírba lőtték. Jelenleg szobor jelzi ezt a helyet. A feltárt tömegsírból kabátja zsebéből került elő a Bori notesz, benne többek között az Erőltetett menet című verssel.

1999. május 5. 25 éve

Budapesten hunyt el. Debreczeny Elemér István építőmérnök. Győrben született 1923. május 11-én. A Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán kezdte (1941-1942), az Általános Mérnöki Karán folytatta (1943-1944) és a Budapesti Műszaki Egyetemen fejezte be tanulmányait 1949-ben. A műszaki tudományok kandidátusa címet 1967-ben szerezte meg. A Magyar Vagon- és Gépgyár hídosztálya tervezőmérnöke 1945-től 1953-ig. 1953 októberében Budapestre helyezték a Vegyiművek Tervező Vállalat Acélszerkezeti Osztályára tervezőmérnöknek, 1962-től főosztályvezető, 1963-tól irodavezető. Az 1949-ben meginduló Állami Műszaki Főiskola Győri Gépgyártás-technológia Tagozatán tanársegéd 1952-ig. A Budapesti Műszaki Egyetem Acélszerkezettan Tanszék megbízott előadója 1960-tól, 1968-tól címzetes egyetemi tanár.

1984. május 6. 40 éve

Budapesten hunyt el Lénárth Elek karmester, zenekari kürtművész. Királyhidán (Moson megye) született 1920. augusztus 12-én. A Debreceni Református Kollégiumban teológiát hallgatott, ezzel párhuzamosan a budapesti Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést és kürtművészetet tanult. 1945-től a Kádár Kata Népi Kollégium nevelő tanára, 1948-tól a Magyar Néphadsereg nevelő-, majd politikai tisztje, a kulturális alosztály vezetője. 1952 és 1957 között az Országos Filharmónia főtitkára. 1957-től 1983-ig a Népművelési Intézet főmunkatársa. 1970-től 1983-ig a dorogi Koncert Fúvó Zenekar karmestere volt, nemzetközi versenyeken is sikereket értek el. A Magyar Rádió "Zengjen a muzsika" műsorának szerkesztője 1957 és 1964 között. Számos fúvószenekari darabot, átiratot és hangszerelést írt.

1984. május 7. 40 éve

Budapesten halt meg Pozsgai Vilmos vegyészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa. Rábapordányban született 1918. április 6-án. 1950-ig fizikai munkásként dolgozott. 1953-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Hadmérnöki Karán vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1953 és 1957 között a Honvédelmi Minisztérium Haditechnikai Intézetében, 1957-58-ban a Távközlési Kutató Intézetben dolgozott. 1958 és 1962 között a moszkvai Színesfém Intézet aspiránsa. 1962-től a Fémipari Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. 1965 és 1974 között a Tisztafém Laboratórium vezetője, emellett 1968-69-ben az Elektrometallurgiai Laboratórium irányítója. 1974-től 1977-ig, nyugállományba vonulásáig a Fémkohászati Osztály Színesfém Laboratóriumának vezetője volt. Híradástechnikai vegyi anyagok kísérleti és ipari gyártásával foglalkozott. Fő szakmai tevékenységét a félvezető ipar számára nélkülözhetetlen nagytisztaságú fémek előállításának kidolgozása képezte. A hazai tisztafémgyártás egyik megalapozója.

1994. május 7. 30 éve

Győrben elhunyt Turóczi Mária festőművész. Jászberényben született 1907. augusztus 7-én. A Győri Magyar Királyi Állami Leánygimnáziumban tanult. Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán 1929-ben végzett. 1936-ban a Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben tanári diplomát szerzett. 1929-től a Magyar Állami Elemi Tanítónőképzőben, majd a Győri Állami Tanítóképző Intézetben tanított 1959-ig. 1960 és 1965 között a Kazinczy Ferenc Állami Általános Gimnázium és Szakközépiskolában rajzot tanított. 1948-tól színelméleti kutatásokat végzett, tapasztalatait könyvben foglalta össze, nemzetközi konferenciákon ismertette. Győrött festményeivel több kiállításon szerepelt. 1971-ben Székely Bertalan-éremmel tüntették ki. A győri köztemető XX. parcellájában nyugszik.

1869. május 8. 155 éve

Pécsen született Zoltán Vilmos író, újságíró. A középiskolát a pécsi cisztercita főgimnáziumban végezte. 1893-ban költözött Győrbe, a Győri Közlöny munkatársa, egy ideig felelős szerkesztője volt. Szerkesztette a Győri Hírlapot (1894-1895) és az Egyetemes Könyvtár című kiadványsorozatot. Hat nyelvet sajátított el (latin, görög, német, francia, olasz, angol). Levéltárosi végzettséget szerzett Budapesten, és 1894-ben gróf Laszberg Rudolf főispán kinevezte Győr vármegye levéltárosának. Győri tartózkodása idején (1893-1906) a győri színházban nagy sikerrel játszották írásait (Szabina című történelmi színmű, Darnay család című dráma). 1906-ban a fővárosba költözött, ahol a Magyarország Vármegyéi és Városai című nagyszabású kiadói-szellemi vállalkozás munkatársa lett. A Győr vármegye című kötet Győr városról szóló fejezetét ő írta. Budapesten hunyt el 1929. június 5-én.

1964. május 8. 60 éve

Budapesten halt meg Fazék Gyula bányamérnök. 1883. augusztus 2-án Felpécen született. 1907-ben szerzett oklevelet Selmecbányán. 1908-tól 1911-ig ugyanitt tanársegéd. 1912-től Nagybányán a Magyarhoni Ércbánya Rt. műszaki vezetője. 1933-tól a Ganz-gyár, 1941-től a Magyar Nemzeti Bank műszaki tanácsadója, 1948-ban nyugdíjazták. Pályája elején részt vett az erdélyi földgázkutatásokban.

1944. május 9. 80 éve

Szanyban elhunyt Csikvándi Ernő (1897-ig Lerner Ernő) földbirtokos, országgyűlési képviselő. Győrben született 1878-ban. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett, a magyaróvári Magyar Királyi Felsőbb Gazdasági Tanintézetben szerzett oklevelet. Családi birtokán kezdett gazdálkodni, győri és veszprémi bérleteket váltott, s mintagazdaságot alapított. Gyakorlati tapasztalatait szakcikkekben publikálta. Bevonult katonának, Przemyslben fogságba esett, ahonnan két év múlva szabadult. 1919-ben a Tanácsköztársaság intézkedései ellen agitált, ezért börtönbüntetést kapott. A Felső-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara megalakulásakor alelnökké, a Győrmegyei Földművelők Egyesületének ügyvezető elnökévé választották. Az 1931–36-os országgyűlésben a győrszentmártoni kerületben a sokorópátkai Szabó Istvánnal szemben vállalta a jelöltséget. Az első választás eredménytelen lett, a pótválasztáson képviselővé választották.

1839. május 10. 185 éve

Hamburgban született Kühne Ede gépgyáros, műszaki szakember. 1862-től Ogyesszába ment, hogy mezőgazdasági gépek készítésében jártasságot szerezzen. Ugyanebben az esztendőben Mosonban telepedett le, itt hamarosan a Pabst-Krauss műhely irányítását bízták rá. 1864-ben társtulajdonossal megvásárolta a céget, majd 1869-ben egyedüli tulajdonos lett annak. Szakértelme révén üzemét a század végére az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyárává fejlesztette. 1866-ban eredményesen szerepelt saját gyártmányaival a bécsi, 1874-ben a budapesti kiállításon. Ugyanebben az évben vásárolta meg az üres mosoni főhercegi cukorgyárat. Tagja volt Moson megye Törvényhatósági Bizottságának, alapítója a Mosoni Társaskörnek, a Mosonvárosi Takarékpénztárnak és a Mosoni Tűzoltó Egyletnek. Mosonban hunyt el 1903. december 12-én.

1814. május 13. 210 éve

Székesfehérváron született Rónay Jácint katolikus püspök, író, bencés tanár, természettudós, író, az MTA tagja. Iskoláit Székesfehérváron és Esztergomban végezte. 1831. október 31-én lépett be a Benedek-rendbe Pannonhalmán. Novíciusi éveit Pannonhalmán (Szent-Mártonban) töltötte, majd Győrött és 1835-től Bakonybélben bölcsészeti tanulmányokat folytatott. Újabb négy évig pedig Pannonhalmán tanult hittudományokat. 1836. május 24-én tett fogadalmat. 1841-ben bölcsész doktori oklevelet szerzett a pesti egyetemen és 1840-től a bencések Győri Líceumban tanította a rendi növendékeket bölcsészeti tanokra egészen 1848-ig. 1848-ban belépett a győri nemzetőrségbe, tábori papként. 1848. április 1-jén Győrött, a Fő téren (ma Széchenyi tér) Lukács Sándor forradalomra felhívó beszéde után elmondta a pesti nemzetőrök imáját. A szabadságharc bukása után 16 évet töltött emigrációban. Rudolf főherceg nevelője volt, később 1876-tól Mária Valéria főhercegnő nevelője. 1867-től 1871-ig Győr vármegye péri választókerületének országgyűlési képviselője. Pozsonyban hunyt el 1889. április 17-én.

1969. május 13. 55 éve

Veszprémben hunyt el Kiss Ignác matematikus, tudománytörténész, egyetemi tanár. Sopronban született 1900. október 7-én. A Bányászati és Erdészeti Főiskola kohómérnöki szakán diplomázott (1924). Az 1926–1927. tanévben, majd 1928 és 1929 nyári féléveiben alkalmazott matematika tárgykörben Berlinben A. Einstein és M. Planck tanítványa volt. 1927-től a főiskola matematikai tanszékén tanársegéd, majd 1933-tól adjunktus. 1949-től egyetemi docens, 1954-től tanszékvezető, 1962–től 1968-ig, nyugdíjazásáig egyetemi tanár. Matematikai szakterülete mellett a felsőfokú oktatási intézmények tudománytörténeti vonatkozásaival is behatóan foglalkozott. Szakreferense volt a Zentralblatt für Matematik und ihre Grenzgebiete című szakfolyóiratnak. Kutatásainak szintézisét Emlékbeszéd a Matematikai Tanszék megalapításának 200. évfordulóján című munkájában foglalta össze.

1864. május 14. 160 éve

Győrben született Kuncz Jenő alispán, jogász. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett. A győri Királyi Jogakadémián tanult, Budapesten avatták jogi doktorrá. 1887-től Győr, majd három év múlva Győr vármegye aljegyzője. 1919-1926-ig alispán. 1903-1906-ig a Győri Hírlap főszerkesztője, 1908-ban a Kisfaludy Irodalmi Kör alapító tagja, első főtitkára, alelnöke, 1920-tól elnöke. Szépiradalommal is foglalkozott, drámákat írt. Győrben hunyt el, 1940. december 13.

1889. május 14. 135 éve

Győrben született Zechmeister László vegyészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus. Édesapja Zechmeister Károly Győr városának polgármestere volt. A középiskolában tanulmányait a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte el. Itt tagja lett a gimnázium önképzőkörének, amelynek alelnöke volt 1904 és 1905 között. Egyetemi tanulmányait Svájcban, Zürichben végezte el, 1912-ben vegyészmérnöki, 1913-ban műszaki doktori oklevelet szerzett. Pályáját a berlini kémiai intézetben kezdte 1912 és 1914 között. Háborús szolgálatból és hadifogságból 1919-ben tért haza Magyarországra. 1919-től 1921-ig a Chinoin gyógyszergyár laboratóriumát és kutatási osztályát vezette. 1922-től Pécsett az Erzsébet Tudományegyetemen egyetemi tanára, itt 1940-ig a Kémiai Intézet igazgatóprofesszora. 1930-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1940-től rendes, 1948 és 1949 között tiszteletbeli tagja. 1972. február 28-án hunyt el az USA-ban, Pasadenában, ahol korábban, 1940-től 1959-ig vendég professzorként dolgozott. A Cholnoky Lászlóval közösen végzett kutatásaik nemzetközi hírt szerzett számukra. A szerves kémia területén elsők között vezették be és alkalmazták a kromatográfiás módszert a szerves anyagok kémiai elválasztására.

1964. május 14. 60 éve

Budapesten hunyt el Valló István jogász, helyettes polgármester. Kolozsváron született 1892. március 22-én. 1912-ben Győrbe került, a Győri Hírlap munkatársa lett. Miután elvégezte a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemet, 1915-ben Győr város szolgálatába állt, a Művelődési Ügyosztály vezetője lett. A Győri Szemle folyóirat alapítója, felelős szerkesztője volt. 1930-tól tagja lett a győri Kisfaludy Irodalmi Körnek, annak titkára, főtitkára, 1938-ban társelnöke volt. 1940-től Győr helyettes polgármestereként működött. A Magyar Amatőr Fényképészek győri csoportjának elnöki feladatait is ellátta. 1945-ben nyugdíjazták, 1946-ban megfosztották nyugdíjától. Ezután a Budapesti Műegyetemen tanított, ekkor írta meg Borbíró Virgillel a "Győr városépítéstörténete" című könyvet.

1984. május 14. 40 éve

Győrben hunyt el Markó Ödön textilvegyész, fotóművész. Sopronban született 1920. augusztus 20-án. Alsó és középiskoláit Sopronban végezte, 1947-től a textiliparban dolgozott. A győri Richards Finomposztógyár fotószakkörében került kapcsolatba a fotózással. 1962-től a Magyar Fotószövetség tagja. 1964-től 1981-ig a Győri Fotóklub főtitkára. Több önálló tárlata volt, 1980-ban megkapta a Győr-Moson-Sopron Megyei Tanács Közművelődési Díját.

1899. május 15. 125 éve

Sopronban született Mende Gusztáv festőművész, grafikus. A soproni tanítóképzőben Kássa Gábor tanította rajzra. 1920 és 1924 között Budapesten az Iparművészeti Iskolán folytatta tanulmányait. Mesterei Bory Jenő, Újvári Ignác, Sándor Béla voltak. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult 1925-ben, ahol Bosznay István tanítványa volt. Hazahívták, 1920-tól Sopronban rajztanárként dolgozott. A Soproni Képzőművész Kör tagja, majd titkára. 1945-ben a frontról hazatérve folytatta munkáját, 1947-ben megrendezte a Kör jubileumi kiállítását. 1959-ben a tokaji művésztelepen dolgozott. 1923-tól rendszeresen jelentkezett kiállításokon. Győrött és Sopronban öt egyéni tárlatot rendezett. Egyéni kiállítása volt 1959-ben az Ernst Múzeumban. Több művészeti díjat nyert. Közgyűjteményben a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban találhatók művei. Sopronban hunyt el 1963. december 12-én

1909. május 15. 115 éve

Nagylózson született Hajdú-Németh Lajos földműves, politikus. Kisparaszti családból származott, 1935-ben lépett be a kisgazdapártba, 1939-ben az országgyűlési választásokon szerepelt. Részt vett a Nemzeti Parasztpárt (NPP) létrehozásában. 1940-ben a KALOT Sopron megyei egyik szervezője. 1941-től a Magyar Parasztszövetség Sopron megyei elnöke. A II. világháború után először a Keresztény Demokrata Néppárt újjászervezésében vett részt, 1945-ben a párt országos vezetőségének tagja lett, majd átlépett a Független Kisgazdapártba. 1945. áprilisától a kisgazdapárt Sopron megyei szervezetének elnöke. 1947-ben elhagyta az országot, távollétében kizárták a pártból és 1947-ben megfosztották állampolgárságától is. 1956 októberében a Magyar Keresztény Népmozgalom megbízásából hazatért Magyarországra, de 1956 végén visszatért az Amerikai Egyesült Államokba.

1964. május 17. 60 éve

Rómában hunyt el Szelényi Imre Rudolf római katolikus pap, tanár. Győrszentivánon született 1906. december 12-én. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd 1926-ban belépett a minorita rendbe. Teológiát, filozófiát és jogot végzett Páduában és Rómában. Velencében 1931. február 2-án ünnepélyes fogadalmat tett, május 31-én pappá szentelték, 1932-ben hazatért. 1932 és 1935 között az egri Szent Antal és Szent Imre Kollégiumok igazgatója. 1933-ban a minoriták hitszónoka és missziós atyja, 1935-ben rendtartományi titkár, a miskolci Szent Ferenc Kollégium vezetője. 1936-ban Szegeden részt vett a KALOT alapításában. 1938-ban tábori lelkész Miskolcon, a tábori lelkészek kiképzésének vezetője. 1941 nyarától a Keleti fronton szolgált. 1945 februárjában részt vett a drezdai bombázás áldozatainak mentési munkálataiban. 1950-52-ben misszionárius Caracasban, Puerto Ricóban, Dominikában, Haitiben, Jamaicában és Kubában. 1946-1950 között a löveni főiskola tanára. 1952-től Cranbyben (Massachusetts, USA) a teológiai szeminárium igazgatója. 1960-1964-ben az Ellicot City-i (Maryland, USA) teológiai akadémia tanára. A sumér-magyar rokonság kérdésének egyik első kutatója volt

1909. május 19. 115 éve

Győrben hunyt el Reinel Vilmos orvos. Bricben, Csehországban született. Középiskoláit szülőhelyén, egyetemi tanulmányait a bécsi Josephinumban végezte. Katonaorvosi szolgálatát Debrecenben kezdte, majd Bukovinában, Szatmárnémetiben, Kassán dolgozott. 1900 novemberében Győrbe jött, ahol 1905-től főtörzsorvossá nevezték ki, egyúttal a komáromi helyőrségi kórház parancsnoka lett.

1874. május 20. 150 éve

született Bécsben Francé Rezső (Raoul Heinrich Francé) biológus, botanikus. Édesapja banki tisztviselő volt, akit 1883-ban Bécsből Budapestre helyeztek. Édesanyja Csehországból származott, de családon belül többnyire franciául beszélgettek. Budapesten az ifjú Francénak negyedik nyelvként a magyar nyelvet is el kellett sajátítania. Apja kívánságára kereskedelmi iskolában tanult, majd magánúton érettségizett. A Műegyetemen elsősorban a zoológia kötötte le az érdeklődését. Több hetes gyűjtőmunkával 1892-ben feltérképezte a Balaton, a Kis-Balaton mocsaraiban élő egysejtű élőlényeket. Kutatási eredményei nyomán szakmai körökben felfigyeltek a fiatal természettudósra. 1898-ban került  Magyaróvárra a Linhart György vezette Vetőmagvizsgáló, Növényélet- és Kórtani Állomásra. Itt a cukorrépa gomba kórokozóival, a gabonarozsda kártételének felszámolásával, a gyümölcsfák moníliás betegségeivel foglalkozott. Önképzéssel itt mélyítette el filozófiai ismereteit. 1902-ben Németországba, Münchenbe költözött anélkül, hogy magyar állampolgárságához, a magyar tudományos élethez hűtlen lett volna. Münchenben 1906-1918 között biológiai intézetet irányított és ott általános biológiai kérdésekkel, a talaj élővilágával foglalkozott. Közben az egész világot beutazta: éveket töltött a trópusokon. Őt tartják a talajökológia megalapítójának, aki a talajbiológiában, a limnológiában is kiváló eredményeket ért el. A természettudományokat népszerűsítő könyvein kívül több száz növénytani, állattani, biológiai, természetrajzi beszámolót írt német és magyar folyóiratokban. Könyveit százezrek olvasták világszerte, életműve természettudósok, filozófusok, és művészek generációit foglalkoztatta. Budapesten hunyt el 1943. október 3-án. A Farkasréti temetőben temették el, de síremlékét időközben felszámolták.

1989. május 20. 35 éve

Győrben hunyt el Galgóczi Erzsébet író. Ménfőcsanakon született 1930. augusztus 27-én. Az elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd a Nádorvárosi Polgári Leányiskolában tanult 1941 és 1945 között. 1949-ben a Győri Magyar Kir. Állami Tanítóképzőben végzett. 1949 decemberétől a győri Magyar Vagon- és Gépgyárban dolgozott esztergályosként. Első irodalmi díját 1950-ben kapta novellájáért. 1950 és 1955 között a Színház és Filmművészeti Főiskola hallgatója filmíró, majd dramaturgia szakon. Első elbeszéléskötete 1953-ban jelent meg. A főiskola után két évig újságíró, majd dramaturg, 1959-től szabadfoglalkozású író. 1962-ben, 1969-ben és 1976-ban is József Attila-díjat kapott. A 70-es években már sikeres író, témáit gyakran merítette szülőfalujából. Színházi darabjait sikerrel játszották, többek közt Győrben is. 1980-1985-ig Győr-Sopron megye országgyűlési képviselője. Írásait 30 nyelvre fordították, számos művéből készült film, tévéjáték, rádiójáték. Győr-Ménfőcsanakon temették el, a Bezerédj-kastélyban tiszteletére emlékszobát rendeztek be.

1799. május 21. 225 éve

hunyt el Debrecenben tagyosi Csapó (Chiapo) József orvos, botanikus, író, tisztifőorvos. Győrött született 1734. július 18-án. Alsó és középiskoláit Győrött végezte, orvosi tanulmányait Strasbourgban és Baselben. Debrecen főorvosa volt. Ő írta az első gyermekorvostani szakkönyvet. Füvészkönyvének második kiadásában több mint ezer növényt nevezett meg, köztük húszat Győr megyéből.

1934. május 21. 90 éve

hunyt el Raidl Sándor festőművész, grafikus. Sopronban született. A budapesti Mintarajziskolában tanult. Rajztanárként tevékenykedett Brassóban. 1922-től gyakran szerepelt kiállításokon akvarelljeivel. Művei a Magyar Történelmi Képtárban, a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményében láthatók.

1994. május 21. 30 éve

Klier Nelly (névvariáns: Failoni Nelly) balettáncosnő, impresszárió elhunyt. Sopronban született 1911-ben. Klier Márkus soproni ékszerész lánya. Bécsben Dubois mesternél kezdett táncolni tanulni. 1929 és 1939 között a budapesti Operaház táncosnője. Első kiugró sikerét a Gioconda című opera táncbetétjében aratta. Miután férjhez ment Sergio Failoni karmesterhez, megszakította pályáját. Később fiatal külföldi zene- és énekművészek magyarországi menedzselésével foglalkozott (Sztravinszkijtől Mario del Monacóig számos zenei nagyság az ő közvetítésével jutott el hazánkba). 1956-ban az Olasz Lovagrend keresztjét kapta. Sírja Budapesten a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található.

1879. május 22. 145 éve

hunyt el Győrben Hauszer Gustav ötvös. Brünnben született 1799-ben. Első felesége Rosina Braun, J. Werbiczki ónműves leánya, gyermeke Gustavus, a későbbi ötvösinas. 1854. április 17-én Elisabetha Rösslével kötött második házasságából három gyermeke született, valamennyi fiatalon meghalt. 1828. november 9-én remekelt, és felvételt nyert a győri ötvöscéhbe. Mesterremekét Pozsonyban bírálták. 1838-tól 1839-ig, 1841-től 1844-ig, 1846-tól 1853-ig és 1863-tól 1866-ig alcéhmester volt, 1855-től 1859-ig pedig céhmesterré választották. Jó nevű ötvös volt, üzletét, amelyben főleg ékszert és evőeszközöket árult, 1846-ban kirabolták. Ugyanezen évben egy aranyláncáért bronz érdempénzt kapott a győri iparmű-kiállításon. 1848-ban részt vett a nemzetőrség szervezésében, az I. században szolgált. 1850-ben javította a Szent László-hermát. Tíz inast nevelt, köztük saját fiát.Művei közül egy keresztelőérem és egy kanál a Magyar Nemzeti Múzeumba (1830 és 1851), egy kerek szelence (1830) a révfalui plébániatemplomba, egy szem és egy szempár alakú fogadalmi tárgy (1840-es évek) a győri székesegyházba, evőeszközei magántulajdonba kerültek.

1884. május 22. 140 éve

Esztergomban hunyt el Ferenczy Jakab (Zsigmond) irodalomtörténész. Péren született 1811. február 26-án. 1828-ban belépett a Benedek-rendbe. 1830-31-ben Győrben bölcseleti osztályt végzett, 1832-től 1836-ig Pannonhalmán filozófiát és teológiát tanult. 1836-ban pappá szentelték, Pannonhalmán hitszónok. 1840-től a pozsonyi akadémián a magyar nyelv tanára, 1850-től a győri gimnáziumban tanított, 1852-től 1873-ig esztergomi gimnáziumi igazgató és házfőnök.

1849. május 23. 175 éve

Gräfenbergben (Felső-Szilézia) született hédervári, viczai gr. Khuen-Héderváry Károly (1874-ig belási Khuen Károly) főispán. Gr. Viczay-Héderváry Héder, a Viczay és a Héderváry család utolsó férfi tagja örökösévé fogadta. A Belási helyett a Héderváry előnevet használhatta, címerét a Viczay család címerével egyesíthette. A zágrábi jogakadémián diplomázott. 1875-ben és 1878-ban a győrszigeti kerület országgyűlési képviselője. 1882. február 6-án Győr vármegyei és Győr városi főispán. 1883. december 1-jétől Horvát-, Szlavon- és Dalmátország bánja. A király 1885-ben az I. osztályú Vaskorona-renddel, 1891-ben Aranygyapjas-renddel tüntette ki a horvátországi viszonyok tartós rendezéséért. 1903. június 27-étől augusztus 8-áig miniszterelnök. Szeptember 22-étől november 3-áig ismét kormányfő. Az ezt követő Tisza-kabinetben a király személye körüli miniszter. 1910. január 17-én a király ismét megbízta kormányalakítással. Kormányfői munkája mellett belügyminiszter és a horvát–szlavón–dalmát ügyek tárca nélküli minisztere is volt. 1910-ben a Szent István-rend nagykeresztje kitüntetésben részesült. 1912. április 22-én beadta lemondását. Elnöke maradt a nemzeti munkapártnak, a Jelzáloghitel Banknak, tagja a MTA igazgatótanácsának. Budapesten hunyt el 1918. február 16-án

1884. május 23. 140 éve

Győrben született Szabó Miklós klasszika-filológus. 1902-től az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti egyetemen tanult, ahol 1906-ban bölcsészdoktori, 1907-ben görög-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1906-tól a pápai református főgimnáziumban tanított, 1911-től Budapesten az Eötvös Kollégiumban a klasszika-filológia vezető tanára, 1928-tól kollégiumi aligazgató, 1935-től 1945-ig igazgató. 1945-től a budapesti középiskolai tanárképző intézetben tanított 1947-es nyugdíjazásáig. Budapesten hunyt el 1960. március 25-én.

1784. május 24. 240 éve

Győrött született Reisinger János orvos-sebészdoktor, egyetemi tanár. A pesti egyetemen 1806-ban orvosdoktori oklevelet szerzett. Ezután Szegeden telepedett le mint gyakorló orvos. Még ugyanazon évben a pesti egyetem orvosi karán a természetrajzi tanszékre adjunktussá nevezték ki. 1809-ben a fölkelő nemzeti sereg törzsorvosa. 1810-től 1848-ig az állattan és ásványtan tanára a pesti egyetemen, 1825-26-ban az egyetem rektora volt. 1840 szeptemberében királyi tanácsosi címet kapott. Pesten halt meg 1852. február 12-én.

1999. május 24. 25 éve

hunyt el Chicagoban. Albert Ferenc hegedűművész, tanár. Győrben született 1918. szeptember 17-én. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Katholikus Czuczor Gergely Gimnáziumában tanult. A Győri Ének- és Zeneegylet zeneiskolájában Hermann László tanítványa 1925. szeptember 1-jétől 1933 júniusáig. Ekkor felvették a Zeneművészeti Főiskola hegedű tanszakára. A fővárosba költözött, ott kapott tanári és művészi oklevelet 1937-ben. Zenei tanulmányai mellett a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karát végezte el. Bécsi szólóestje 1937-ben nagy sikert aratott, 1938-ban Genfben a hegedűsök „világversenyén” első díjat nyert. 1946-ban Franciaországba ment, 1949-től 1955-ig Írországban tanított, 1956-tól az Egyesült Államokban élt. 1959-től 1980-ig a Chicago Conservatory College elnöke és főigazgatója volt. 1986-ban Chicago polgármestere a szeptembert Albert Ferenc-hónapnak nyilvánította. A The Zoltán Kodály Academy and Institute alapító elnöke. Több száz zenemű szerzője, 16 lemez szóló hegedűművésze. 1987. július 25-én visszatért hazájába. Győrben október 20-án ünnepi koncertet adott. Emlékserleget adományozott a győri Liszt Ferenc Zeneiskolának.

2014. május 27. 10 éve

Keszthelyen hunyt el Milinkó István agrármérnök. Fülöpszálláson született 1924. december 25-én. Felsőfokú tanulmányait a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskolán kezdte meg. A világháború és a mosonmagyaróvári intézmény megszűnése miatt oklevelet végül 1950-ben Budapesten szerzett. Pályáját Budapesten a Növényvédelemi Kutatóintézetben kezdte 1950-ben, majd 1954-ben Kecskemétre került a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézethez. 1962-ben meghívták a Mosonmagyaróvárra, ahol 1963-ban megalapította a főiskola első önálló növényvédelmi tanszékét, amelyet közel tíz éven át irányított. 1969-1970-ben ösztöndíjasként az Amerikai Egyesült Államokban kutatott és dolgozott. 1972-ben Keszthelyre helyezték át, ahol az egyetem növénykórtani tanszékét vezette. Különböző növények vírusbetegségeivel és az ellenük való védekezéssel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a paradicsom és a paprika növényvédelmének terén. 1990-ben vonult nyugdíjba. Közel húsz könyv, jegyzet elkészítésében vett részt szerzőként, társszerzőként. Több mint húsz magyar, német és angol nyelvű szakcikket írt. Számos hazai és külföldi tudományos társaságnak volt a tagja. 2012-ben . Keszthely városa „Keszthely Város Díszpolgára” címmel tüntette ki. Temetése 2014. június 20-án volt a keszthelyi Szent Miklós temetőben.

1884. május 28. 140 éve

Győrben, a Lloyd nagytermében tartották a Győri Szeszgyár és Finomító Részvénytársaság alakuló közgyűlését.

1914. május 28. 110 éve

Győrben született Orbán László Emil római katolikus paptanár. A teológia első két évét Győrött, a filozófiai és további teológiai tanulmányait Rómában a Pápai Szent Gergely Egyetemen végezte, itt szentelték pappá. A Győri Püspöki Hittudományi Főiskola dogmatika tanára 1940-től 1952-ig, magántanár a Pázmány Péter Egyetemen 1946-ban. Az Evangélium című lap szerkesztője. Írásai egyházi lapokban jelentek meg. Győrben hunyt el 1957. április 2-án.

1924. május 28. 100 éve

hunyt el Magyaróváron Krolopp János tisztségviselő. Nagyszombaton született 1847. áprlis 22-én. Igazságügyi pályáját a nagyszombati járásbíróságon kezdte. 1874-ben helyezték ár a pozsonyi törvényszékre. 1878-ban nevezték ki a magyaróvári járásbíróságra bírósági végrehajtóvá. 1915 augusztusában, 44 év szolgálati idő után nyugdíjba vonult. 1885-1891 között tagja volt a Moson Megyei Történeti és Régészeti Egyletnek. Magyaróvár köztiszteletben álló közkedvelt polgára volt. Sírja a magyaróvári temetőben található.

1819. május 29. 205 éve

Sopronban született Kalmár György (József) honvéd alezredes, hadbíró. Jogot végzett. 1841-től hadbíró gyakornok. 1846-tól főhadnagy, 1848. január 28-tól hadbíró százados a 2. Hannover huszárezredben. 1848 októberében ezredével csatlakozott a honvédsereghez. 1849. február 16-tól őrnagy, a katonai feltörvényszék elnöke Debrecenben. Ebben a beosztásában június 27-től alezredes Pesten, júliustól Szegeden, végül Aradon. A világosi fegyverletétel után hadbírósági vizsgálat folyt ellene, de a császári hadbíróság felmentette (1850), és visszavették a hadseregbe. 1875-ben hadbíró ezredesként vonult nyugalomba. Lovagi címet kapott 1877-ben Neuhitzingben, 1893-tól Bécsben élt.

1859. május 29. 165 éve

Győrben született Ehler Antal gabonakereskedő. Tanulmányait követően 3 évig Franciaországban gabonakereskedő cégnél szerzett gyakorlatot. 1883-tól apja gabonakereskedő vállalkozásában állt munkába, majd apja halála után vezette a céget. 1899-től a Városi Áruraktár Rt. ügyvezető igazgatója. A város törvényhatósági bizottságának, a győri I. Takarékpénztár Rt. felügyelőbizottságának, valamint a Lloyd társaság igazgatási választmányának tagja.

1889. május 30. 135 éve

született Tetétlenben Bakoss László mezőgazdász, szakíró. A gazdasági akadémiát Kassán végezte, ahol előbb gyakornok, 1916-tól tanársegéd, utóbb adjunktus, 1921-től a debreceni akadémia rendkívüli tanára, 1927-től a keszthelyi, 1934–46-ban a magyaróvári gazdasági akadémián rendes tanár. Baromfitenyésztési kérdésekkel foglalkozó számos tanulmánya a szaklapokban jelent meg. Sopronban hunyt el 1964. március 1-jén.