Vármegyei évfordulónaptár

1924. december 1. 100 éve

hunyt el Pozsonyban dr. Győrik Márton numizmatikus, tanár. Gáloson született 1848. október 3-án. Közmegbecsülésben álló kovácsmester fia, akit a helyi népiskola után a szülők a  magyaróvári algimnáziumba írattak. A felsőbb osztályokat és teológiai tanulmányait már a pozsonyi evangélikus líceumban fejezte be. Tiszti rangban részt vett a boszniai okkupációban (1909), innen hazakerülve lett a líceum tanára. Több mint négy évtizedes munkássága alatt a numizmatika nemzetközi hírű szakértőjévé vált. Őre volt a híres Schimkó–féle gyűjteménynek.

1894. december 2. 130 éve

Vitnyéden született dr. Vitnyédi Németh István római katolikus pap, költő. 1919-ben szentelték pappá. Gyarmaton, majd Csornán volt segédlelkész. 1923 és 1927 között Győrben káplán, illetve a Dunántúli Hírlap felelős szerkesztője (1923-1928). 1927-től Ácson, 1946-tól Hidegségen plébános. 1935-ben egyházjogi doktorátust szerzett Budapesten. Költeményei elsősorban katolikus lapokban és folyóiratokban jelentek meg. Győrben hunyt el 1948. május 30-án.

1884. december 3. 140 éve

Jánosházán született Sárközi Pál Endre matematikus, tanár, pannonhalmi főapát. 1914-ben a budapesti egyetemen bölcseleti doktorátust szerzett. A pannonhalmi tanárképző főiskolán matematikát adott elő, a budapesti tudományegyetem tanára. 1929-től Pannonhalmán főmonostori perjel, 1938-tól 1951-ig bakonybéli apát, 1947-től 1951-ig pannonhalmi kormányzó apát.

1909. december 3. 115 éve

Kunmadarason született Nagy László orvos. A debreceni református kollégiumban tanult, majd a debreceni orvosi egyetemre járt. Pécsett avatták doktorrá, belgyógyászatra szakosodott. Budapesten, Parádfürdőn dolgozott, majd 1956. március 1-jén a Soproni Állami Szanatórium igazgató főorvosává nevezték ki. Az intézményhez csatolták a Gyermekszanatóriumot és a Balfi Szanatóriumot is. Itt működött főigazgató főorvosként 1984-ig, nyugdíjazásáig. Ezalatt a balfi szanatóriumot európai színvonalúvá fejlesztették. Gyógyító és szervező munkáján kívül szakmai publikációi is jelentősek. 1986-ban hunyt el Budapesten.

1999. december 3. 25 éve

hunyt el Győrben dr. Gaál Zoltán könyvvizsgáló, helytörténeti kutató. Csornán született 1925. augusztus 18-án. Elemi iskoláit szülővárosában, a gimnáziumot Sopronban, Budapesten, Győrött és Pápán a bencéseknél végezte. 1943–1948-ig a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Karán tanult. 1953–1957-ben a Budapesti Számviteli Főiskolán szerzett oklevelet.A Győri Vízmű Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese, majd az Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalat osztályvezetője 1971– 1973 között. Az óvári agrártudományi egyetem gazdasági vezetője 1976-ig, a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnál pénzügyi vezető 1984-ig. Számos helytörténeti munkát adott ki szerzői kiadásban. A Rábaközi Hírlapban híres csornai személyekről írt.

1944. december 4. 80 éve

Táplánypusztán halt meg Urbantsok Tibor építészmérnök. Budapesten született 1899. március 12-én. A budapesti Magyar Királyi József Műegyetem Építészeti Karán diplomázott 1921-ben, utána Győrben Hlatky-Schlichter Lajos építési vállalatánál helyezkedett el. 1931-től a szovjet Szemipalatinszk városában készülő hűtőházat kivitelező céghez szerződött öt évre. Miután visszatért, a Magyar Waggon-és Gépgyár Rt. építési osztályán dolgozott, ahol rövidesen osztályvezető lett. Ő tervezte a cég új fémöntödéjét, a repülőtéri csarnokot, a Richards Gyapjúszövő Rt. kikészítő üzemét, a város Munkács Mihály utca 1-5. számú bérházát. 1944-ben megvádolták, hogy a Szovjetunióban kommunista agitációs iskolát is végzett. Letartóztatták, internálótáborba került, ahonnan a gyár vezérigazgatója, Pattantyús-Ábrahám Imre szabadította ki. A nyilasok 1944. december 4-én Táplánypusztán meggyilkolták. Hamvait Táplánypusztáról 1949. április 12-én helyezték át a Győr városi köztemető díszsírhelyére. 1951-ben utcát neveztek el róla.

1904. december 5. 120 éve

hunyt el Győrben Karvasy Kálmán (Karpf Kálmán) ügyvéd. Győrben született 1819. szeptember 24-én. Tanulmányait Győrben, majd Pozsonyban végezte. Pozsonyban egy ideig joggyakornok. Tagja volt az országgyűlési ifjúságnak, írója az Országgyűlési Tudósításoknak. 1840. december 12-én kapott ügyvédi oklevelet. 1846-ban Richter Antallal, Wurda Alajossal és Ecker Jánossal megalapította a Győri Férfi Dalegyletet, amelyből később kialakult a Győri Ének- és Zeneegylet. A forradalomban 1848-ban polgári biztosként vett részt. Lukács Sándor városbírónak nevezte ki. A világosi fegyverletétel után ügyvédi tevékenységét felfüggesztették, melyet hónapokkal később Karner Antal püspök közbenjárására folytathatott újra. 1856 és 1878 között az Első Győri Takarékpénztár ügyésze. 1872-től 1900-ig a belvárost képviselte a városi közgyűlésben. A Győri Ének-és Zeneegylet igazgatója 1861 és 1866 között, 1867-től 1871-ig elnöke. Kiválóan játszott hegedűn és gordonkán. Egyik elindítója volt a győri házimuzsikálásnak. Kautz Gusztávval közösen írta a Fehér Ipoly által szerkesztett várostörténeti monográfia Zenészet című fejezetét. 1875. április 25-én, az akkor alakuló Szabadelvű Párt elnöke lett, Nagy Endrével együtt.

1944. december 5. 80 éve

hunyt el Mosonmagyaróváron dr. Sattler János Magyaróvár rendezett tanácsú város polgármestere. Mosontétényben született 1894. február 18-án. A főgimnázium első négy osztályát Magyaróvárott végezte, a következő négyet Sopronban, itt érettségizett 1914-ben. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1922-ben államtudományi doktorátust szerzett. A világháborúban részt vett, mint tartalékos főhadnagy szerelt le 1920-ban. Kitüntetései: Signum Laudis (bronz és ezüst), Károly Csapatkereszt. Moson vármegye közigazgatásában a pályáját mint tiszteletbeli szolgabíró kezdte Nezsiderben, egy évvel később a megyeszékhelyen folytatta. 1923-ban Magyaróvár városi tanácsosa, 1925-től polgármesterré választották. Működésének kiemelkedő alkotásai közé sorolható Magyaróvár csatornázása, utcák és terek rendezése, a villanyvilágítás bővítése, az iskolák fejlesztése, óvodabővítés, városi autóbuszüzem létesítése és a környékbeli községekkel való buszközlekedés megteremtése. A társadalmi életben is vezető szerepet töltött be, tisztséget viselt szinte minden magyaróvári egyesületben. A nyilas rémuralom miatt önkezével vetett véget életének.

1934. december 6. 90 éve

Győrben hunyt el Pálmai Lajos (Pfeiffer) evangélikus lelkész. Bőnyön született 1865. május 7-én. Iskoláit szülőfalujában és a győri evangélikus iskolában kezdte, majd a soproni evangélikus líceumban érettségizett. Utána a halle-wittenbergi egyetemen tanult. 1888-tól 1891-ig segédlelkész Győrött, majd Tárnokrétiben lett lelkész. 1903-tól 1928-ig győri lelkész. 1917-ben a győri egyházmegye esperesévé és a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület főjegyzőjévé választották. Működése idején épült a Szeretetház új épülete, melynek nyugdíjazása után is igazgatója maradt.

1844. december 7. 180 éve

Pesten elhunyt dr. Fillinger Lipót nyelvész, teológus, egyetemi tanár. Győrben született 1787-ben. Fiatalon lépett az egyházi rendbe. A Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult, 1811-ben avatták a teológia doktorává. Visszatért egyházmegyéjébe, ahol előbb káplán, majd plébános. 1814-től 1833-ig a Győri Püspöki Papnevelő Intézet és Hittudományi Főiskola tanára. A Királyi Magyar Tudományegyetemen a görög nyelv és a hermeneutika professzora. A Magyar Tudományos Akadémia 1834. november 8-án levelező tagjává választotta. 1843-tól 1844-ig az egyetem rektora. Halála után jelentős értékű könyvgyűjteményét az egyetem könyvtárára hagyta. Tudományos munkájának nagy része kéziratban maradt ránk.

1809. december 9. 215 éve

Péren született Écsy László ügyvéd, fürdőigazgató. A tihanyi bencés apát, akinek jurátusa volt, 1835-ben őt bízta meg a leégett balatonfüredi savanyúvizes fürdő újjáépítésével. Ettől kezdve nyugdíjazásáig, 1889-ig Balatonfüreden tartózkodott, felügyelőként, majd a fürdő igazgatójaként. 1895. május 11-én Balatonarácson hunyt el.

1859. december 9. 165 éve

Sopronban született Schiller János építőmester, építész. Ácsmesteri és kőműves mesterséggel fiatal korában Németországban dolgozott, 1890-ben tért haza Sopronba. Kezdetben csak tervezéssel foglalkozott, majd kivitelezéssel is. Nevéhez fűződik a Papréti zsinagóga és számos lakóház építése. 1903-ban Petőházán, 1904-ben Hegykőn a saját tervei alapján építette fel a templomot. Fiatalon hunyt el 1907-ben.

1999. december 10. 25 éve

hunyt el Győrben Marót (1934-ig Milicsevics) Rezső középiskolai tanár. Szabadiban született 1906. december 31-én. A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen mennyiségtan és természettanból szerzett középiskolai tanári oklevelet. Az 1940/41­es tanévben az Istituto Italiano Di Cultura Per L'Ungheria olasz nyelvtanfolyamán kapott oklevelet. Az 1934/35-ös tanévben a Révai Miklós Reáliskolában foglalkoztatott tanár volt, majd helyettesítő tanár, 1939/40-től rendes tanár. Emellett az 1942/43. tanévtől a győri Szent Orsolya­rendi Polgári Leányiskola kisegítő óraadó tanára. Az 1942-es tanévtől kerületi csoportvezető tanár, 1954-től szakfelügyelő. Tanítványai éveken át a Matematikai Lapok sikeres szereplői voltak. Az OTKE választmányi tagja, a győri kör titkára volt. A révfalui temetőben nyugszik.

2009. december 10. 15 éve

hunyt el Budapesten Gergely Jenő történész, tanszékvezető egyetemi tanár, történetíró, lexikográfus. Tényőn született 1944. március 10-én. Általános iskolába Tényőn járt, Győrben érettségizett a Révai Miklós Gimnáziumban. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott magyar-történelem szakon (1962-1967). 1967-től az egyetemen kapott tanári állást. 1992-től egyetemi tanár, 1995-től 2009 júniusáig tanszékvezető egyetemi tanár. A történelemtudomány kandidátusa (1974), doktora (1991). Kutatási területe a 19-20. századi magyar történelem, egyháztörténet. Tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak, a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Bizottságának. A katolikus egyház Magyarországon 1919-1944 című munkájáért 1998-ban Akadémiai Díjban részesült.

1894. december 13. 130 éve

Budapesten elhunyt csíktapolczai Xántus János világutazó. Csokonyán született, 1825. október 5-én. A gimnázium első évét a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában végezte, majd Pécsre került a püspöki líceumba. Jogot Pécsett és a fővárosban tanult, 1847-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1848-ban a nemzetőrség szervezője, majd tüzér a pákozdi ütközetben. Fogságba esett, besorozták az osztrák hadseregbe közlegénynek. Csapatától megszökött, 1850-ben Londonba, majd Amerikába utazott. Közben családja Csokonyáról Győrbe, a Városház utca 19. számú házba költözött. 1856 decemberétől ide küldte Amerikából írt leveleit. Publikációi, állat- és növénytani gyűjtőmunkái elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta (1859). 1861-ben amnesztiát kapott, visszatért Győrbe. A Győri Közlönyben rendszeresen megjelentek utazásairól készült levelei, illetve a Magyar gőzhajózás érdekében című értekezése. 1865-ben Pestre költözött, ő lett az állatkert első igazgatója. 1868-ban kelet-ázsiai gyűjtőútra ment, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét gazdagította. 1870-től a múzeum Néprajzi Osztályának őre lett. Hamvait a budapesti Kerepesi temető díszsírhelyén helyezték örök nyugalomra. 1951-ben Győrött múzeumot neveztek el róla.

1969. december 13. 55 éve

Budapesten elhunyt Rőder Vilmos vezérezredes, honvédelmi miniszter. Sopronban született 1891. április 11-én. Iskoláit Pécsett és Pápán végezte, a gimnázium után a Ludovika Akadémián tanult (1895-1899). A magyar királyi soproni 18. gyalogezredhez nevezték ki századbeosztott tisztnek. Felsőtiszti tanfolyamot (1901-1902), lovagló tanfolyamot is végzett, tanított az önkéntes és az altiszti iskolán. A bécsi hadiiskolát is elvégezte (1902-1904). 1904-ben főhadnagyi kinevezéssel Kolozsvárra helyezték. 1909-ben századossá léptették elő. 1914-től vezérkari őrnagy, 1916-től vezérkari alezredes, 1923-tól tábornok, 1926-tól altábornagy, 1930. május 26-tól 1935. január 6-ig a Honvéd Vezérkar főnöke. 1936. október 12-től 1938. május 1-ig honvédelmi miniszter Darányi Kálmán (1886-1939) kormányában. Kiváló német és olasz nyelvtudása volt. Titkos tanácsosi címet kapott (1936) és kinevezték a Felsőház örökös tagjának (1938). Számos kitüntetésben részesítették (pl. Magyar Érdemrend nagykeresztje, Magyar Koronás Nagy Aranyérem, Vörös Kereszt Érdemcsillag stb.). Halálakor a Farkasréti temetőben helyezték el hamvait, de 1989-ben – a család kérésére – az urnát Sopronba szállították az Új Szent Mihály temetőbe (IX. parcella, 29. sor 288. sír).

1839. december 15. 185 éve

Szentpéterváron hunyt el Fessler Ignác Aurél evangélikus püspök, történész. Zurányban született 1756. május 8-án. Apja 1764-ben a győri püspök szolgálatába állt, ezért középiskoláit Győrben a jezsuitáknál kezdte. 17 évesen Móron belépett a kapucínus rendbe. Szabadelvű gondolkodása miatt azonban elbocsátották a rendből, teológiai doktori fokozatot szerzett. 1784-ben a lembergi egyetemen keleti nyelveket (arab, szír) tanított. 1791-ven áttért az evangélikus vallásra. 1796-tól Berlinben élt, ahol szabadkőműves páholyt alapított. 1809-ben Pétervárra hívták tanítani a keleti nyelvek és irodalom tanszékre. 1813-ban Szaratov vidékén nevelőintézetet alapított, 1820-ban evangélikus püspökké választották ugyanitt. Több pszichológiai történelmi regényt írt. Itt írta meg fő művét, a Magyarország történetét, amely 10 kötetben jelent meg német nyelven Lipcsében.

1964. december 15. 60 éve

hunyt el Budapesten kakasdi Hajós Kálmán ügyvéd, országgyűlési képviselő, kormányfőtanácsos. Győrben született 1869. június 14-én. Jogi tanulmányait Budapesten végezte, 1891-ben doktorált. Hosszabb külföldi tanulmányút után letette az ügyvédi vizsgát (1894), majd ügyvédi irodát nyitott Alsólendván. Irodáját 1900-ban Budapestre helyezte át, ahol 1944-ig működött. 1910-ben Zalabaksán országgyűlési képviselőnek választották. 1922-ben az alsólendvai kerületben választották meg nemzetgyűlési képviselőnek, 1926-ban, majd 1931-ben országgyűlési képviselőnek Zalabaksán. Az első világháborúban főhadnagyi rangban mint vöröskeresztes megbízott szolgált. A háború alatti katonatiszti fizetését a Gyermekvédő Ligának ajándékozta. Elnyerte a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet (1926).

1924. december 100 éve

hunyt el bükki Goda Béla főispán, országgyűlési képviselő. Győrben született 1846. április 17-én. A budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát 1867-ben. Zichy-Ferraris Bódog főispán tiszteletbeli aljegyzőnek nevezte ki. 1869-ben rendes aljegyző, 1872-ben főjegyző. A téti választókerületben Deák híveként országgyűlési képviselővé választották. Az 1875. évi választáskor a szabadelvű párt jelöltjével szemben alulmaradt. 1884 és 1892 között ismét a téti kerület képviselője. 1895-től alispán. A kismegyeri emlékmű felállításának kezdeményezője. Ennek elismeréseként 1897-ben az uralkodó Vaskoronarenddel tüntette ki, egy évvel később a francia köztársasági elnök a Becsületrend tiszti keresztjét adományozta neki. 1910-ben Győr város és Győr vármegye főispánja. A Győrvármegyei Tűzoltó Szövetség és a Szigetközi Árvízmentesítő Társulat elnöke. 1912-ben vonult nyugalomba.

1849. december 16. 175 éve

született Győrben Kőnig Gyula matematikus, fizikus. 1867-ben a győri Bencés Főgimnáziumban érettségizett, majd beiratkozott a bécsi egyetem orvosi karára. A második évet Berlinben és Heidelbergben hallgatta, meghatározóan hatott rá a matematikus Leo Königsberger. 1870-ben doktori értekezésében elliptikus modulfüggvények elméletét vizsgálta. Magántanári képesítését a Budapesti Tudományegyetemen szerezte meg 1871-ben. 1873-ban a Tanárképző Intézetnek, 1874-ben a Műegyetemnek is tanára lett. 1891-től 1894-ig a Magyar Kir. József Műegyetem rektora. A Magyar Tudományos Akadémiának 1876-ban levelező, 1889-ben rendes tagja lett. Az Analízis és Az algebrai mennyiségek általános elméletének alapvonalai című művével kiérdemelte az Akadémia nagydíját. A számelméletben a Kőnig-Rados-tétel fűződik nevéhez. Matematikai működésének legismertebb eredményei a halmazelméletet és a matematikai logikát vitték előbbre. 1891-ben Eötvös Loránddal létrehozta a Matematikai és Fizikai Társulatot. Budapesten hunyt el 1913. április 8-án.

1699. december 17. 325 éve

született Győrben Torkos Justus János városi főorvos, kémikus. 1711-től a besztercebányai gimnáziumban, 1714-től Pozsonyban tanult. 1715-től három évig a hallei egyetem hallgatója, majd Besztercebányán gyógyszerészetet tanult. 1720-tól Halléban bölcseletet és orvostudományt hallgatott, 1724-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. Pozsonyban és Győrött folytatott orvosi gyakorlatot. Katonaorvosi szolgálata után, 1726-ban Komárom vármegye, 1727-ben Győr vármegye tisztiorvosa. 1731-től gr. Pálffy Miklós nádor háziorvosa, 1740-től Pozsony város főorvosa. A hazai gyógyvizek elemzése és ismertetése terén úttörő munkát végzett, főleg a Duna-víz orvosi hasznaival foglalkozott. Ő állította össze az első hazai gyógyszerész-árszabványt is, ez országos érvényű lett, s a saját költségén adta ki. Ebben előírta a szülészeti beavatkozások és műtétek díjazását is, ezzel a bábaügy első hazai rendezőjévé vált. Kilenc munkája maradt ránk kéziratban. Pozsonyban hunyt el 1770. április 7-én.

1844. december 17. 180 éve

született szentmártoni Radó Kálmán főispán. 1862-ben érettségizett a soproni evangélikus gimnáziumban. Jogi tanulmányait az Ágostonos Hitvallású Evangélikus Jogakadémián végezte. 1867-ben a sárvári járás főszolgabírája, 1869-től és 1872-től országgyűlési képviselője. 1881-től a Rába-szabályozás kormánybiztosa. A Rába-szabályozási Társulat elnökévé választották. 1882-től 1894-ig Vas vármegye főispánja. Elérte, hogy Győr város és Győrsziget árvízvédelmére külön törvény született az országgyűlésen. Irányításával másfél évtized alatt megvalósult a Rába és mellékfolyóinak szabályozása. Ő kezdte meg a Rábca-szabályozással a Hanság déli szegélyének lecsapolását. 1894-től a Győri Gőzhajózási Társaság elnöke. 1896-tól a felsőörsi kerület országgyűlési képviselője. 1889 augusztusától a dunántúli egyházkerület világi felügyelője, ekként a főrendiház tagja. 1893-tól valóságos belső titkos tanácsos. Szombathely díszpolgára. – Győrött sétány viseli nevét. 1899. július 1-jén hunyt el Karlsbadban.

1994. december 17. 30 éve

Budapesten elhunyt Takács György labdarúgó. Győrben született 1924. október 10-én. 1949 előtt a Nemzeti Józsefvárosi Torna Club (NJTC), az Erzsébeti Torna Club (ETC), 1949 és 1962 között a Csepeli MTK, a Csepeli Vasas, illetve a Csepel SC labdarúgója (balhátvéd), ahol 1958-1959-ben bajnokságot nyert a csapattal. A Csepel csapatában összesen 287 bajnoki mérkőzésen szerepelt. 1953 és 1955 között három alkalommal szerepelt a válogatottban. Kétszeres B-válogatott (1951–1958). 1962 és 1983 között a Csepel SC utánpótlás, ifjúsági, serdülő csapatának edzője és az első csapat pályaedzője volt.

1714. december 18. 310 éve

Bécsben született Esterházy Miklós herceg, császári-királyi tábornok, a fertődi kastély építtetője. Részt vett az osztrák örökösödési és hétéves háborúban, aranygyapjas vitéz, a Mária Terézia Rend lovagja. 1762-től Sopron vármegye főispánja. A korábbi süttöri vadászlak helyére főúri pompájú, új rokokó kastélyt épített. A 126 szobás kastély, szomszédságában új falu született, Eszterháza amely ma Fertőd része. A kastély operaháza 1768-ban nyílt meg, a muzsikaház a következő évben, a bábszínház 1773-ban. Rendszeresen folytak itt színházi előadások hangversenyek, Joseph Haydn három évtizedig volt a herceg szolgálatában. Az "eszterházi vigasságok" európai hírnévre tettek szert.

1884. december 19. 140 éve

Hegyeshalomban született Nitsch Mátyás jogász, újságíró. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. Győrben és Pozsonyban tanult. A jogot Budapesten végezte, Budapesten állt munkába. A Pester Lloyd szerkesztője lett, az I. világháborúban súlyosan megsebesült. A háború után főleg németül írt regényeket, elbeszéléseket, verseket. Témái gyakran kötődtek szülőföldjéhez. 1920-ban nemzetgyűlési képviselővé választották a zurányi választókerületben.

1899. december 19. 125 éve

hunyt el Magyaróváron Faeth Alajos piarista szerzetestanár. Pesten született 1811. október 12-én. A privigyei középiskolában tett fogadalmat és Pozsony-Szent-Györgyön 1835-ben öltözött be a rend ruhájába. Itt tanult teológiát is. 1836-1842-ig volt először Magyaróváron a nyelvtan tanára. 1851-ig Budán sokféle tantárgyat tanított és prefektusa volt a Festetich hercegek gyermekeinek. 1852-ben tartományi levéltáros Budán. 1858-tól 1863-ig rektorhelyettes, 1864-től 1873-ig rektora a budai iskolának. Kétévi nagybecskereki tanítás után, 1877-ben jött újra Magyaróvárra. Főleg katekétikumi tárgyakat tanított. Haláláig maradt a város piarista iskolájának professzora, közben 1885-ig igazgatója és rendi provinciális is volt.

1984. december 19. 40 éve

Sopronban hunyt el Winkler Oszkár építész. Sopronban született 1907. január 19-én. Tanulmányait a BME Építészeti Osztályán végezte, majd Berlinben tanult építészetet. Budapesten, később Sopronban dolgozott. 1948-ban Győrben és Sopronban megszervezte az első vidéki állami tervezőirodákat, a győri irodát 1948-tól 1950-ig, a soproni irodát 1956-ig vezette. 1957-től 1965-ig a Győri Tervező Vállalat főépítésze. 1948 és 1968 között Sopronba, Nagykanizsára, Zalaegerszegre, Barcsra és a Dunántúl sok más településére tervezett. 1975-ig a BME Sopronban működő Bánya- és Erdőmérnöki Karán az Építéstani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, 1964 és 1969 között a Faipari Kar dékánja. Nagyszámú szakcikket, tanulmányt és könyvet írt. Grafikákat és akvarelleket is készített.

1944. december 80 éve

Budapesten elhunyt Galamb Ödön tanár, író, költő. Téten született 1888. június 5-én. A budapesti egyetemen 1909-ben szerzett bölcsészdoktori diplomát, 1911-ben történelem-latin szakos tanári oklevelet. 1910-től a selmecbányai evangélikus tanítóképző intézetben, 1912-től a lugosi állami gimnáziumban, 1915-től Pancsován, 1920-tól Makón gimnáziumi tanár. Elsőként ismerte fel a Makón tanuló József Attila költői tehetségét. 1934-től a budapesti VIII. kerületi Zrínyi Miklós, majd a VII. kerületi Madách Imre Gimnázium tanára. Versei, politikai cikkei, színikritikái, pedagógiai cikkei különböző időszaki kiadványokban jelentek meg. A gyorsírás témakörében több könyvet jelentetett meg. Budapest ostroma idején egy aknabecsapódás ölte meg.

1764. december 22. 260 éve

Felbáron hunyt el Amade László költő. Bősön született 1704. július 26-án. Nagyszombatban és Grazban végzett főiskolát, bölcsészeti doktorátust szerzett. Első felesége halála után katonai pályára lépett. 1734–36-ban Lombardiában katonáskodott, 1750-ben rendezetlen birtokügyei és adósságai miatt azonban otthagyta e pályát, s ettől kezdve a pozsonyi kamaránál tanácsos. Népszerű, változatos ritmusú verseket írt. Katonaéneke, melyre Kodály Zoltán írt dallamot, népi változatban is elterjedt (A szép fényes katonának…). Verseinek egy része idegen, olasz, német dallamokra készült. Közülük többet énekelve adtak elő.

1944. december 22. 80 éve

Cegléden hunyt el Czeglédi Sándor református teológus. Nádasdladányon született 1883. március 28-án. A Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Főgimnáziumában érettségizett, ott végezte a Református Teológiai Akadémiát is. 1906-ban kapott lelkészi oklevelet. Tanulmányai mellett 1904-től a Bars megyei Oroszkán nevelői, Garamvezekényben lelkészi feladatokat látott el. 1906 és 1909 között a pápai főiskola szeniora, Velika Pisanicán (Horvátország) missziói rendes lelkész. 1908-tól a pápai Református Teológiai Akadémián az ó- és újszövetségi tudományok magántanára, 1914-től rendes tanári kinevezést kapott. 1917-től a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság tagja. A Dunántúli Protestáns Lapnak 1916–tól 1918-ig belső munkatársa, 1919-ben felelős szerkesztője lett. 1918 szeptemberétől a Theológiai Szaklap szerkesztésében is részt vett. 1920–tól 1928-ig Győr város református lelkipásztora. 1924-ben Győrött megjelent Újszövetség fordítása. Költeményeit Hit és haza címmel jelentette meg. 1928. augusztus 24-én búcsúztatták a püspökhelyettes lelkészt. Ez idő alatt a tatai egyházközség esperessé választotta, amiről 1923-ban lemondott. A Dunántúli Református Egyházkerület 1917-ben aljegyzővé, 1924-ben főjegyzővé, 1927-ben a pápai kollégium gondnokává és zsinati rendes taggá választotta.

1809. december 23. 215 éve

Győrben hunyt el Fabchich József katolikus pap, nyelvész. Kőszegen született 1753. március 13-án. 1764-től 1769-ig Kőszegen, majd Győrött folytatott bölcseleti tanulmányokat. 1775-ben szentelték pappá. A győri Jezsuita Kollégiumban, 1798-tól a Győri Püspöki Papnevelő Intézetben tanított. A magyar nyelvű költészet művelője, a nyelvújítás híve. 1789-től Magyar Kalepinus című könyvén dolgozott, ami, ha kiadásra kerül, az első nyelvtörténet szótárunk lett volna. Nyelvi vitái voltak Kazinczyval. Barátaival, Révai Miklóssal és Rájnis Józseffel is sokat vitáztak a nyelvújításról. Jó viszonyban volt Kovács Pál Ruperttel is. Görög műveket fordított, és a csillagászatban is érdemeket szerzett.

1899. december 23. 125 éve

született Magyaróváron Gabányi-Grosz Andor biológus, történész. 1909 és 1914 között a magyaróvári piarista gimnáziumban tanult. Egyetemi tanulmányait Magyarországon végezte, eredeti képzettsége állatbiológus volt. Kivándorolt Franciaországba, ahol a II. világháború alatt részt vett a francia ellenállási mozgalomban. 1972 óta nyugdíjasként élt Franciaországban, mint a francia irodalom és a magyar történelmi emlékek kutatója. Mentonban (Franciaország) hunyt el 1984. július 22-én

1844. december 24. 180 éve

Győrszigetben született Bánfi Alajos (1877-ig Brucker Alajos) igazgató-tanító. A tanítóképzőt Győrben végezte, 1866-ban ugyanitt főelemi tanítói, 1874-ben gyorsíró-tanári oklevelet szerzett. Mint segédtanító Lébényben, Sövényházán és Kiscellben működött. 1870-ben Tekenyén (Zala megye) önálló tanító lett, innen október 1-től Sümegre került, ahol 1886-tól igazgató-tanító volt. A Zalamegyei Általános Tanítótestület Sümeg Járási Tanítói Körének elnöke volt. Cikkei, melyek a társadalom, nevelés és tanügy témakörével foglalkoztak, zalai lapokban jelentek meg. Sümegen hunyt el 1938. december 26-án.

1884. december 24. 140 éve

Győrben hunyt el Lumnitzer Károly orvos. Lőcsén született 1811. augusztus 11-én. Orvosi diplomáját Pesten a Királyi Magyar Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerezte. Gyakorló orvosként néhány évig a Bókay-féle Szegénygyermek Kórházban dolgozott. Győrött 1848-ban telepedett le. 1856-tól 1884-ig városi tiszti főorvos és kórházigazgató főorvos. Az 1866. évi kolerajárvány idején tanúsított helytállását az Egészségügyi Minisztérium köszönő leirattal méltányolta.

1924. december 25. 100 éve

született Fülöpszálláson Milinkó István agrármérnök. Felsőfokú tanulmányait a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskolán kezdte meg. A világháború és a mosonmagyaróvári intézmény megszűnése miatt oklevelet végül 1950-ben Budapesten szerzett. Pályáját Budapesten a Növényvédelemi Kutatóintézetben kezdte 1950-ben, majd 1954-ben Kecskemétre került a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézethez. 1962-ben meghívták a Mosonmagyaróvárra, ahol 1963-ban megalapította a főiskola első önálló növényvédelmi tanszékét, amelyet közel tíz éven át irányított. 1969-1970-ben ösztöndíjasként az Amerikai Egyesült Államokban kutatott és dolgozott. 1972-ben Keszthelyre helyezték át, ahol az egyetem növénykórtani tanszékét vezette. Különböző növények vírusbetegségeivel és az ellenük való védekezéssel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a paradicsom és a paprika növényvédelmének terén. 1990-ben vonult nyugdíjba. Közel húsz könyv, jegyzet elkészítésében vett részt szerzőként, társszerzőként. Több mint húsz magyar, német és angol nyelvű szakcikket írt. Számos hazai és külföldi tudományos társaságnak volt a tagja. 2012-ben . Keszthely városa „Keszthely Város Díszpolgára” címmel tüntette ki. Keszthelyen hunyt el 2014. május 27-én. Temetése 2014. június 20-án volt a keszthelyi Szent Miklós temetőben.

1899. december 26. 125 éve

született Markotabödögén Rujder János polgármester, politikus, országgyűlési képviselő. 13 éves korától mezőgazdasági munkás volt a báró Wenckheim uradalomban. Az első világháború utolsó másfél évét az olasz fronton élte át. 1919 márciusában vöröskatonának állt. 1921-ig tényleges katonaként a soproni gyűjtőfogház munkás lakója volt, majd a mosonmagyaróvári lőporgyár leszerelésénél kapott munkát. Bérsztrájk szervezése miatt elbocsátották, csak alkalmi munkákat kapott. 1924 decemberében toborzott bányászként Franciaországba ment, ahol tagja lett a francia bányászszakszervezetnek. A „L’Humanité”-ben megjelent nyílt levele miatt hamarosan elbocsátották. A Francia Kommunista Párt tagjaként 1928 és 1931 között bányász bérharcokat szervezett. 1931-ben kiutasították Franciaországból, ekkor családostól hazaköltözött Mosonszentmiklósra. 1937 novemberében a KMP kiküldte a spanyol polgárháborúba. Kalandos úton jutott el a Rákosi zászlóaljhoz, ahonnan sebesülése után a 129-es brigádban végigharcolta a polgárháborút. 1939-ben az utolsó egységgel hagyta el Spanyolországot, Franciaországban internálták, Németországban a hazatérés lehetőségéért dolgozott egy bányában. Egy budapesti gyárban helyezkedett el, de hamarosan letartóztatták, csak 1944 januárjában jött ki az Andrássy-laktanyából. Mosonba jött dolgozni egy kőműves-vállalkozóhoz, de itt is letartóztatták, orosz katonák szabadították ki. Már 1945-ben részt vett az MKP mosonmagyaróvári szervezetének megalakításában. Májusban már a régi főszolgabíró pártellenőre, júniustól Mosonmagyaróvár város polgármestere lett. A júniusi győri képviselőválasztási nagygyűlésen az ideiglenes nemzetgyűlés képviselőjévé választották. Öt éven keresztül volt polgármester, később különféle üzemek vezetője, a halászi termelőszövetkezet elnöke, 1956 után a járási párt-végrehajtó bizottság és a városi pártbizottság munkatársa. Innen ment nyugdíjba 1979-ben. Tizenegy magyar és nemzetközi kitüntetése közül a Magyarországért Érdemrend volt a legmagasabb elismerés. Mosonmagyaróváron hunyt el 1980. december 20-án.

1969. december 28. 55 éve

Győrben felavatták az újjáépített, nagy múltú Hungária éttermet, és az ún. Hungária-tömböt: irodaház, lakóépület, sport- és játékáruház.

1974. december 28. 50 éve

hunyt el Győrben Psik Lajos festőművész. Harkányban született 1898. április 22-én. Hivatásos katona volt, gyermekkorától szívesen rajzolt, festett. 1947-ben hadirokkanttá nyilvánították. 1953-tól műszaki rajzoló Győrött. Festészeti ismeretszerzését Péczely Antal segítette. 1958-tól közös tárlatok rendszeres résztvevője volt. 1963-ban lépett önállóan a nyilvánosság elé. 1967-ben a Győri Műcsarnokban Szabó Alajossal állított ki. 1971-ben Kapuvárott mutatta be képeit. Néhány képe a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban található. A győri köztemető XVIII. parcellájában nyugszik.

2009. december 29. 15 éve

hunyt el Pápán Boros Jenő húsipari szakember, vezérigazgató. Soborban született 1924. január 12-én. 1941-ben Húsipari tanuló Kapuváron. 1962-ben a Pápai Közgazdasági Technikum Ipari Tagozatán, 1972-ben MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézet Felsőfokú Vezetőképzőben, Budapesten végzett. 1941–1942-ben a Kapuvári Húsgyárban dolgozott. 1942–1945-ben katonai szolgálat, 1945 és 1948 között orosz hadifogság. 1948–1949-ben szakmunkás és munkaügyi vezető a kapuvári Húsgyárban. 1949–1951-es években vállalatvezető a sopronisoproni Húsipari Vállalatnál, 1951–1952-ben igazgató a Szegedi Szalámigyárban. 1953 és 1977 között, igazgató, 1977-től 1989-ig vezérigazgató a Pápai Húskombinátnál. 1990 után nyugdíjas. Az Élelmiszer-tudományi Egyesület, 1972 és 1980 között Veszprém Megyei Tanács tagja. Rendszeresen publikált a Napló, a Húsipar és a Húsipari Híradó című lapokban. Vezetése alatt a Pápai Húsipari Vállalat, majd Húskombinát az összes nyugati piacon elismert és elfogadott partnerré vált. Hazánkból az iparágban egyedül nyerték el a Brüsszeli Világkiállítás nagydíját. 1952-ben a Magyar Munka Érdemrend, 1954., 1958., 1966-ban az élelmiszer külkereskedelem kiváló dolgozója, 1960-ban Szocialista Munkáért Érdemrend, 1969-ben Munka Érdemrend Arany fokozata, 1978-ban Eötvös Loránd-díj, 1978-ban Török Gábor Emlékérem, 1979-ben Veszprém Megyéért arany fokozata, 1985-ben Állami Díj kitüntetéseket kapta.

1919. december 30. 105 éve

Győrben született nemes dr. jur. Ballay Géza jogász, városi főtanácsadó. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett 1937-ben. Jogi tanulmányait 1942-ben fejezte be a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1942-ben a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban volt fogalmazó. Bevonult katonának, a francia fogságból 1946-ban tért haza. Miniszteri titkár, később minisztertanácsi előadó. 1953-ban visszatért Győrbe, 1958-ban a városi tanács alkalmazásába került. 1965-ben a jogi osztály helyettes vezetője, majd tanácselnöki referens. Az 1970-es évek elején főtanácsosi címet kapott. 1981-ben nyugdíjazását kérte. Tagja volt az önkormányzat jogi bizottságának, elnöke a Győri Magyar–Finn Baráti Körnek. 1994-ben a Győr-Moson-Sopron Megyei Választási Bizottság elnöke. A Győriek Győrért Szövetség alapító tagja. 1994-ben megkapta a Pro Urbe Győr Díjat. 1995. május 29-én hunyt el Győrben.

1949. december 30. 75 éve

hunyt el Győrött Csokonai Vitéz Mihály hírlapíró, szerkesztő. Debrecenben született 1875. március 15-én. A család az első világháború után kénytelen volt elhagyni Erdélyt. Budapestre, majd Győrbe kerültek. Kezdetben a helyi lapokban jelennek meg kisebb írásai. Több rövid életű győri újság szerkesztője volt. A Garabonciás című élclap munkatársa volt. A Dunántúli Hírlap közölte Lúdtollas írások címmel régi győri történeteit. Ezeket 1929-ben könyvben is kiadta. Székfoglalóját a Kisfaludy Irodalmi Körben 1921-ben tartotta híres őséről, Csokonai Vitéz Mihály költőről. 1944-től visszavonultan élt. Sírja a győri köztemető XXVI. parcellájában található.